A stressz egészség-központú nézőpontja
1. modul
  1. A stressz egészség-központú nézőpontja
  2. Bevezetés
  3. VIDEÓ
  4. Pszicho-szociális kockázatok
  5. Pszicho-szociális tényezők
  6. Pszicho-szociális problémák a közigazgatásban
  7. A közigazgatási munkahelyek kockázatai 1.
  8. A közigazgatási munkahelyek kockázatai 2.
  9. Stresszmenedzsment tréning célja
  10. A stressz megközelítés modelljei 1.
  11. A stressz megközelítés modelljei 2.
  12. A stressz kulturális és civilizációs meghatározottsága, a stressz és a kultúra kapcsolata
  13. A stressz és a létezés kapcsolata
  14. A stressz és a létezés kapcsolata
  15. A stressz kontextuális tényezői 1.
  16. A stressz kontextuális tényezői 2.
  17. A stressz, mint a homeosztázis zavara
  18. VIDEÓ
  19. A stressz orvosi értelmezése 1.
  20. A stressz orvosi értelmezése 2.
  21. A stressz orvosi értelmezése 3.
  22. A stresszorok új típusai 1.
  23. A stresszorok új típusai 2.
  24. A stressz jelei és tünetei
  25. A stressz jelei és tünetei
  26. A stressz fizikai és általános tünetei
  27. A stressz tünetei - Mellkasi fájdalmak
  28. A stressz tünetei - Krónikus fáradtság szindróma
  29. A stressz tünetei - Hőemelkedés
  30. A stressz tünetei - Végtagok zsibbadása, izomgyengeség
  31. A krónikus stressz immunrendszerünkre gyakorolt negatív hatása
  32. Étkezési zavarok
  33. A krónikus stressz pszichikai tünetei, koncentrációs zavarok
  34. A krónikus stressz pszichikai tünetei, a felismerés fontossága
  35. A krónikus stressz pszichikai tünetei, érzelmi labilitás
  36. A krónikus stressz pszichikai tünetei, hangulatváltozások
  37. A krónikus stressz pszichikai tünetei, a düh
  38. Interaktív feladat
  39. A krónikus stressz pszichikai tünetei, túlzott érzékenység, irritáltság, gyakori sírás, körömrágás
  40. A stresszel kapcsolatos viselkedési tünetek 1.
  41. A stresszel kapcsolatos viselkedési tünetek 2.
  42. Munkahelyi stresszel kapcsolatos viselkedésbeli tünetek
  43. Az egyedi stresszreakciók kialakulása, a stressz egyéni szintjei
  44. Az egyedi stresszreakciók, stresszválasz
  45. Az egyedi stresszreakciók - Külvilágból érkező ingerek kiértékelése 1.
  46. Az egyedi stresszreakciók - Külvilágból érkező ingerek kiértékelése 2.
  47. Az egyedi stresszreakciók - Helyzetértékelés a korábbi emlékek függvényében
  48. Az egyedi stresszreakciók kialakulása, képzeletbeli kiértékelés, előrevetítés
  49. Az egyedi stresszreakciók, stresszre adott érzelmi válaszok
  50. Foglalkozási és munkahelyi stressz - Emocionális munkakörök 1.
  51. Foglalkozási és munkahelyi stressz - Emocionális munkakörök 2.
  52. Foglalkozási és munkahelyi stressz - Emocionális munkakörök 3.
  53. A munkahelyi stressz és mentális egészség
  54. Munkahelyi stressz a segítő szakmákban 1.
  55. Munkahelyi stressz a segítő szakmákban 2.
  56. Primer beavatkozások
  57. Második fokozatú beavatkozások
  58. Harmadik fokozatú beavatkozások
  59. Összegzés 1.
  60. Összegzés 2.
  61. Irodalomjegyzék
  62. A stressz tünetei (fiziológiai, pszichikai), az egyedi stresszreakció kialakulása (Teszt)

162

A stressz egészség-központú nézőpontja

A stressz – megküzdés - egészség hármas modellje

A jelenlegi képzés az ún. munkatársakat támogató programok körébe tartozik, és ún. stresszmenedzsment tréning funkciót tölt be.

A munkahelyi egészség programjai napjainkban alapvető követelményként jelennek meg az európai foglalkoztatási térben. A pszicho-szociális kockázatok és a munkához kapcsolódó stressz a foglalkoztatási biztonság és egészség leginkább kihívásokkal teli témaköre az idősödő munkaerő problémáival együtt. A munkahelyi stressz kihat az egyének egészségére a szervezeti egészségre és a nemzetgazdaság eredményességére. Jelenleg az európai foglalkoztatottak fele érzi stresszesnek munkahelyét, és ez kb. a munkanapok felének elvesztését jelenti.

Ahogy a mentális egészség egyéb kérdései, úgy a stressz kezelése is gyanakvásokkal és megbélyegzésekkel, stigmatizációval jár. Ugyanakkor egyre inkább elterjedt az a nézet, hogy pszicho-szociális kockázatok és a stressz ugyanúgy menedzselhetők, mint egyéb más munkahelyi problémák. A pszicho-szociális kockázatok és a stressz egyértelműen a gyenge munkakör tervezéstől, szervezeti és menedzsment kultúrából fakad, mivel a munkavégzés társadalmi kontextusa és a munkahelyi feltételek fizikai és társadalmi következményekkel járnak, amelyek közé a stressz és a kiégés, valamint a depresszió is tartoznak.

A pszicho-szociális kockázatok kialakulhatnak:

  • A nagymennyiségű feladatból,

  • Konfliktusos követelményektől és a munkakörök tisztázatlanságából,

  • A munkások bevonásának elmaradásából a döntéshozatal folyamatában, a végzendő feladatot érintő befolyásolási lehetőségtől.

  • Az okok között a rossz vezetés, a rosszul vezényelt szervezeti változások, a munkakörök bizonytalansága a legmeghatározóbb.

  • A gyenge és nem hatékony kommunikáció, a vezetés és a kollégák részéről a támogatás hiánya is jelentős tényező.

  • A munkahelyi stressz további okai lehetnek még a pszichológiai és szexuális zaklatás és egyéb erőszakos cselekmények.

A pszicho-szociális tényezők: diszkrimináció, munkahelyi erőszak, munkahelyi szexuális erőszak és viktimizáció, munkaidő-szabadidő egyensúly, munkahelyi elégedettség, bevonás és teljesítmény, mentális egészség, verés, fizikai bántalmazás, munkahelyi stressz.

A munkahelyi igénybevétel lehet stimuláló ösztönző is, kihívásokkal teli, amihez a munkahelyi vezetés támogatása, a munkaerő megfelelő felkészültsége, motivációja és képességei szükségesek. A jó pszicho-szociális környezet jó teljesítményre ösztönöz, személyes fejlődést eredményez, és elősegíti az alkalmazottak mentális és fizikai jólétét. 

A nagy munkaterhelés, a feladattal való megbirkózási képesség hiánya, mentális egészségi problémákhoz, fizikai betegségekhez vezethet. Mindez a gyenge üzleti eredményekben vagy intézményi teljesítményben is lemérhető, megnő a hiányzás vagy a betegség idején is érezhető kényszerjelenlét, nő a munkahelyi balesetek száma és aránya.

Pszicho-szociális problémák a közigazgatásban

A közigazgatásban a munkahelyi környezet, a szociális faktorok erőteljes szerepet játszanak. Az EU-ban a lakosság 7%-a dolgozik a közigazgatásban (törvényhozás, adózás, honvédelem, közrend és biztonság, bevándorlási hivatalok, nemzetközi segélyezés). A munkahelyi betegségek legmagasabbak a mezőgazdaságban (25,9%), a legalacsonyabbak az ingatlan, bérleti és üzleti igazgatási szektorban voltak (9,5%). Franciaországban a munkavállalók 48,8%-a szenvedett munkahelyi betegségben, (Luxemburgban 3,8%, Írországban 3 %).

Az európai közigazgatásban a stressz, az aggódás, a depresszió az alkalmazottak 33%-ára terjedt ki. Németországban az ágazati munkanapok kiesése évi 22-23 millió nap, 2,03 milliárd euró veszteség a termelésben és 2,51 milliárd euró a GDP kiesés.

A közigazgatási munkahelyek kockázatai a következők:

  • A közigazgatási munkakörök az átlagon felüli autonómiával és az átlag alatti munkaintenzitással jellemezhetők.

  • Ugyanakkor a munkatársak fele monotonnak tekinti munkáját, és szinte mindenütt hiányzik a munka minősége, értékelése és a minőségi standardok kialakítása.

  • A munkaerő 70%-a számítógéppel dolgozik, a legjellemzőbb betegségek a hát, nyak és kézfájdalmak, a rossz világításból fakadó szemromlás.

  • A munkatársak 93,5% támogatást kap kollégáitól, 84,5% a főnökeitől, 56,8% a családtagoktól és barátoktól.

  • Ugyanakkor a munkatársak 37-41%-a nem fejezheti ki érzelmeit, titkolja el véleményét.

Az ügyfelektől elszenvedett munkahelyi erőszak az egészségügyben a legmagasabb, 16,4%, ezt követi az iskolai (11,9%), illetve a közigazgatási (11,3%). Az erőszak forrásai a kliensek, és a munkatársak idejük 50 %-át kliensekkel, betegekkel, hallgatókkal, tanulókkal töltik. A szexuális erőszak 1,3%, az életkori diszkrimináció 2,6%. A szektor alkalmazottainak munkabiztonsága magas, ugyanakkor 9% szerint alapelveivel értékeivel szembenálló munkát végez. (OSH WIKI 2.)

A munkahelyi stressz vonatkozásában az EGK munkahelyi egészségi iránymutatása, a 2004.évi Európai Bizottsági közlemény szabályozta a munkahelyi egészség kérdéseit, kiemelten foglalkozva a közszektor munkahelyeivel.

A jelenlegi Stresszmenedzsment tréning az alapszolgáltatások szakemberei számára készül, célja a stresszről és a stressz zavarairól szóló ismeretek tudatosítása a megküzdés egészséges és káros modelljeinek tudatosítása. 

A tréning célja és a munkatársak stresszel kapcsolatos viselkedéseinek és szokásainak átalakítása, a negatív és pozitív érzelmek és beállítottságok tudatos alakítása, a proaktív viselkedési modellek megismerése és a stresszkezelő technikák elsajátítása. A képzés első három tanegysége a stresszmenedzsment folyamatát a stresszről szóló egészségi ismeretekkel indítja. A 4-8. tanegység pedig gyakorlatközpontú bemutatás.

II. Rész. A stressz egészség realizációs megküzdési modellje

A segítő munka során megélt stresszhelyzetek tudatosítása és megismerése. A stressz és a negatív affektivitás és a negatív érzelmek kapcsolata. A pozitív érzelmek és pozitív beállítódás kialakítása. A proaktív viselkedés kialakítása. A stresszkezelő technikák a befejező rész. A stressz tünetei, az egyedi stresszreakció kialakulása

I.rész A stressz egészség és jól-lét központú megközelítése

A tréning első eleme a stresszről szóló ismeretek rendszerbe szedése, a stressz hétköznapi értelmezésével szemben a stressz egészség és jól-lét központú felfogásként való bemutatása. A tréning második eleme a stressz zavarait és a szorongással való megküzdést mutatja be. A stresszel való megküzdés több modellje ismeretes. A jelenlegi képzés az ún. egészség-realizáló és belső egészség fejlesztő modell adaptálása.

A stressz – megküzdés - egészség hármas modellje
1. Bevezetés
A stressz orvosi értelmezése. A stressz kulturális és civilizációs háttere. A kultúra, a környezet és a személyiség kapcsolata, a pszicho-szociális érettség. A kultúra és a stressz megküzdési összefüggések. A stressz pszichológiai elméleti nézőpontjai. A munkahelyi és foglalkozási stressz. A modul tanulmányozása által megismerjük, tudatosítjuk: a stressz fiziológiai, pszichológiai, a stressz emocionális jeleit, a stressz viselkedési jeleit. A stressz típusai, a stresszreakciók fázisai. A munkahelyi stressz környezeti és személyiségi okai. A segítő szakmák és a munkahelyi stressz speciális jellemzői.

A nyugati civilizáció egyedülálló a magas stressztényezőkben, a problémás vagy sikertelen adaptációban a változásokhoz. Ennek okai az idő orientáció különbözősége -múlt vagy jövő orientáltság-, a személyi cselekvés orientációja létezés és lenni valamivé szemben a valamivé váltunk nézőponttal, a kapcsolati célok (egyéni érdek, szemben a csoportérdekkel) is változók. 

Meghatározók a vallási orientáció, az emberi élet értelmének Istennel való összekapcsolása, vagy az ateizmus, az agnosztikus gondolkodás eltérései. Napjaink jól-lét kutatásai azonban egyértelművé teszik, hogy a globalizáció és a modernizáció olyan társadalmakban is magas stresszhatást vált ki, mint a japán és a koreai társadalmak. A buddhista civilizáció nem a stressz fogalmát, hanem a szenvedés kifejezést alkalmazza az egyén életét érintő kóros hatások leírására.

A stressz és megküzdési kérdéskör legfontosabb eleme az egzisztencia, a létezés értelme vizsgálata. Mi az élet értelme? Van-e a létezésben értelem? Ha van a létezésnek értelme, akkor az miként tárható fel? Az egzisztencialista kérdésfeltevés különösen katasztrófák idején értelmezhető: van-e értelme az emberi életnek háborúban, természeti katasztrófában, nyomasztó körülmények között (bankrablás túszai, terrorista támadás elszenvedői). 

A kulturális megküzdés európai individuális modelljei nem mindig működnek. A stressz elemzésében nagyon gyakran absztrakt elképzelésekkel és modellekkel találkozhatunk. Ugyanakkor a környezeti háttér, a személyiségrendszer, az életút átmeneteiben kialakít olyan kognitív folyamatokat, amelyek lehetővé teszik a megküzdést, ami érettebb pszicho-szociális funkcionáláshoz, egészséghez és jól-léthez vezethet. Ami a folyamatoknak keretet ad, az a kultúra.

A kultúra a stressz és megküzdés modelljében kontextuális tényező, egyszerre része a környezet és a személyiség rendszerének, olyan makroszociális és környezeti rendszer, amely meghatározza a társadalom és egyén viselkedését. A kultúrával kapcsolatos tanulmányok között kiemelkednek Hofstede kutatásai, aki megkülönböztette a társadalmakat az individuális és a kollektív orientáció alapján. A kollektivizmus és individualizmus egyaránt létezik az egyén és társadalom szintjén, de nem feltétlenül kapcsolódnak össze.

A kultúra és a környezeti rendszerben a leginkább individualista Egyesült Államokban az egyén már serdülőkorban leválik a családról, míg más kollektivista társadalmakban ez az egyén önzésének számít. A magyar társadalom erősen individuális, amihez a kommunista kollektív környezet folyamatos stresszhatást gyakorolt, és a csoportot helyezte előtérbe az egyén kárára.

A nyugati társadalmakban az individualista értékek mellett a laza társadalmi hálózatok, gyenge rokonsági kapcsolatok, néhány barát és ismerős gyenge kapcsolati hálót eredményez.

A déli kollektivista társadalmakban az erős család, a kiterjedt család, a családi háztartás jóval erősebb szociális hátteret ad.

Az európai családokban az idősek 10 %-a él gyermekeivel, míg Ázsiában ez 65-70 %. A stresszel való megküzdési stratégiák is különbözőek: az individualista társadalmak promóció-fókuszú, míg a tradicionális kollektív társadalmak prevenció fókuszú szabályozó rendszereket működtetnek. A kulturális értékek meghatározzák a családi és egyéni átmeneteket is. A kulturális eltérések kihatnak a kognitív folyamatokra is, a promóció-orientált személyek a pozitív eredmények hiánya miatt aggódnak, a preventív fókuszúak a negatív hatásoktól és következményektől szoronganak. A megküzdési célok is különbözőek, az egyikben az egyén egyéni szükségletei és problémái a meghatározók, míg a másikban a személyközi kapcsolatok kapnak prioritást. A stressz leküzdésében is jellemzők a kollektivista megküzdési stratégiák. A kollektivista megküzdési modellek között első a családi támogatás, ezt követi az idősek, a tekintély tisztelete, harmadik a csoportra való támaszkodás, negyedik a holisztikus világszemlélet, a harmónia és az ellenőrzés keresése, amit a fatalizmus, a sors elfogadása követ. (WongT., Wong L 2006)

Stresszt okozó bejósolhatatlan és befolyásolhatatlan események a globális klímaváltozás korában nemzetközi politikai kérdésekké váltak. Addig, amíg egy-egy konkrét esemény az egyik ember számára lehet izgalmas, kihívást jelentő, addig a másiknak fenyegető, ijesztő, elkerülendő. Vannak azonban olyan bejósolhatatlan és befolyásolhatatlan események, történések, amelyeket mindenki – függetlenül egyéni habitusától, körülményeitől függően – stresszként él meg. Ilyenek a természeti katasztrófák, balesetek, halálesetek. 

Ezen események stresszkeltő mivolta éppen váratlanságukban, és nem befolyásolhatóságukban rejlik, amelyek pillanatok alatt törhetik össze sebezhetetlenségünkről alkotott hamis illúzióinkat. Általában stresszkeltők, jelentős alkalmazkodást, idomulást jelentenek még a munkahely változtatások, lakókörnyezet változásai, családi állapotot érintő változások stb.

A stressz az orvosi értelmezés szerint a szervezet reakciója minden olyan külső és belső káros hatásra, amely a normális egyensúly, a homeosztázis megbontására irányul, azaz a stressz a szervezetnek az ingerekre adott nem specifikus válasza. A stressz koncepcionális elemei között a stresszhormon, stresszor, a stresszhelyzet, a stresszreakció, a stresszegyensúly, a disztressz és eustressz, a megterhelés és igénybevétel, az általános adaptációs szindróma, az aktív ellenállás, a kimerülés, a kiégés, az üss vagy menekülj, és a vészreakció fogalmai említhetők meg.

A stressz, mint szisztémás folyamat

A stresszreakció a stresszre adott válasz. Ezek a válaszok lehetnek fiziológiai és pszichológiai reakciók. A szervezet válasza azonnali az adott stresszhelyzetre. Készenléti állapotba helyezi önmagát annak érdekében, hogy képes legyen felvenni a harcot, vagy szükség esetén készen álljon a menekülésre.

 

Akut stressz

A fiziológiai stresszreakció lényege, hogy üzemanyagot mozgósítson a szervezet számára a támadás ellen. Ennek érdekében növeli a test anyagcseréjét, szívritmus gyorsul, légzésszám emelkedik, ezáltal az oxigén szintje nő, a máj az átlagosnál több cukrot termel, emelkedik a vörösvérsejt szám, nő az endorfin kiválasztódás, így bármilyen fenyegetésre a reakció azonnali.

Az akut stresszre adott válasz a generalizált adaptációs szisztéma: vészreakció fázis, fokozott rezisztencia kialakulása fázis, a szervezet kimerülésének fázisa.


 

Krónikus stressz

Ha sem a menekülés, sem harc nem lehetséges, akkor a passzív elkerülő magatartás aktiválódik, és a szorongásos reakció alakul ki.

A stressz típusai

A stressz lehet káros vagy kellemetlen, amelyet distressznek nevezünk. A stressz lehet eseti jellegű vagy folyamatos hatású. A folyamatos hatású stressz betegséget okozhat. A krónikus stressz pszicho szociális jellegű és általános probléma.

A globalizált nyugati fogyasztói társadalmakban, a produktív fejlesztő jóléti társadalmakban[1] Ázsiában új jellemző a stresszorok növekedése és újszerűsége. A globalizáció egyik következménye az urbanizáció felgyorsulása, megavárosok és környezetük kialakulása, az individualizáció szélsőségessé válása, a kultúrák közötti kapcsolatok felgyorsulása. A munkahelyek mobilitása ún. bikulturális identitások, globális és lokális identitások, tömeges hibriditás kialakulásához vezetett.[2]

[1] A produktív fejlesztő jóléti társadalom kifejezés azt jelenti, hogy jóléti szolgáltatásokhoz az egyének a munkahelyek révén férnek hozzá. Mivel a munkahelyek jelentős hányada informális, ezért azon személyek, akik feketén foglalkoztatottak kiszorulnak a támogatásokból. Egyedüli támaszt számukra a nagycsalád jelent.

[2] Bikulturális identitás: az egyén egyszerre része az otthoni nemzeti és a befogadó társadalomnak, kétnyelvű, kétkultúrájú. Az egyén egyszerre kapcsolódik a helyhez és egy globális kultúrához, szemben a korábbi nemzeti kultúra jellemzőkkel. Hibriditásról akkor beszélünk, ha az egyén két kultúra határán áll, és egyikhez sem tartozik igazán. A hibriditás hasadt személyiséget és a kulturális identitás elvesztését, zavarát jelenti.

Az akkulturációs stressz a kultúrák közti távolság problémája, az egyén által hozott és újonnan választott kultúrák (vallásos vagy ateista, szubkultúrához tartozás) identitás zavarokat eredményeznek. Az iskoláztatás kitolódása és a felnőtt szerepek -munkavállalás, házasság, szülői szerep- későbbre tolódtak. Az atipikus munkahelyek a félelem állandósítását vetítik előre. A külföldi munkavállalás a családok globalizációját, transznacionalizációját eredményezi. Ulrich Beck szerint a szegénység társadalmának helyét a kockázati társadalom vette át, amely a félelem társadalma. A félelem felerősített a média révén, és a reklám propaganda által: amennyiben nem veszünk meg és fogyasztunk valamit, akkor meghatározott következményekkel kell számolnunk. A tanácsadó és biztosító szakma ugyanígy a félelemre alapoznak. Az új félelmekkel való megküzdés profitábilis üzletággá vált a biztosítási, az egészségügyi, a biztonsági szolgáltatásokban.

Biofiziológiai egyensúlyzavarok, a krónikus stressz hatása az egészségre, egészségügyi problémák

Az állandóan ható stresszorok legyengítik a szervezet alkalmazkodó képességét, az energia tartalékok kimerülnek, és a betegségekkel szembeni ellenállás lecsökken. Allosztatikus tehernek nevezzük a szervezetnek a túlzott izgalom, folyamatos stresszorok és erre adott fiziológiai válaszreakciók által létrejövő kimerítését. 

Ez elvezethet a gyomorfekély, a szív- és érrendszeri megbetegedésekhez, sőt az immunrendszer gyengülése folytán bakteriális és vírusos fertőzésekre is érzékenyebbé válik a szervezet. Az egészségügyi problémák jelentős részének kialakulásában központi elem az érzelmi stressz, ezeket pszicho fiziológiai betegségeknek nevezzük. 

A szívkoszorúér-betegség például nagyobb valószínűséggel alakul ki olyan személyeknél, akik évekig magas stresszel járó munkát végeznek (nagy követelmény és kis befolyásolhatóság). (Atkinson és Hilgard, 2005)

Megjegyzés

Minél hamarabb felismerjük, és kezeljük a stresszt, annál kevesebb egészségügyi következményt, problémát okoz.

 

A Stressz fizikai tünetei, a kortizol hormon hatása

Stresszhelyzetekben az adrenális mirigyek kortizolt választanak ki, azon hormonok egyikét, amiket a szervezet vészhelyzetben termel. Ezek a hormonok széles körű hatást fejtenek ki a szervezetben, serkentik az anyagcserét, segítik szabályozni az immunrendszert. Amennyiben azonban a kortizolszint hosszabb időn át túlságosan magas marad, megterheli az egészséges szervezetet. A kortizol huzamos idejű kiválasztódása szerepet játszik számos betegség (pl. a magas vérnyomás, a kardiovaszkuláris megbetegedések, a cukorbetegség) kialakulásában.

A krónikus stressz általános tünetei

A krónikus stressz kellemetlen tünetei sokszor összetéveszthetők valamely komolyabb betegség jeleivel, pedig van, hogy csupán a szervezetünk harcol a túlzott hajtás következtében. Az elmúlt években egyre evidensebb adatok kerülnek napvilágra arról, hogy a folyamatos teljesítménykényszer és az ebből eredeztethető stressz önálló entitásként jelenik meg a szív és érrendszeri betegségek terén olyan sajátos tünetekkel, kórfolyamatokkal, amelyek rendhagyó kivizsgálási, gyógykezelési, utógondozási megközelítést igényelnek a szakemberek részéről.

Mellkasi fájdalmak

Súlyosabb betegség jele is lehet, de nem kell egyből a legrosszabbra gondolni, ha a mellkasi fájdalom és szorítás érzése jelentkezik. Nagyon ijesztő tapasztalat, főleg, ha fiatalabb vagy középkorú, ám stresszes életet élő személy éli át. Első körben ki kell zárni a szívinfarktust, a tüdőgyulladást, anginát.

Fontos tudni: Az angina típusosan a bal mellkas oldalán jelentkezik. Nyomó, szorító jellegű fájdalom, mintha prés alatt lenne a mellkas. A fájdalom kisugározhat a bal vállba, karba, de érezték már torokban és az állkapocsban is.

Sokszor maga a stressz okozza ezt a pánik szindrómához hasonlatos érzést, de a túlhajszolt életmód is lehet ezért felelős, és ahogy a stresszes helyzet múlik, úgy enged a mellkasban is a szorítás.

A krónikus fáradtság szindróma

A krónikus fáradtság szindróma kialakulásában vélhetően nagy szerepe van a fokozottan és huzamos ideig stressznek kitett szervezetnek. Az a mozgás, amely korábban gond nélkül végezhető volt, most egyre inkább fárasztó, a teljesítmény is jelentősen csökkenhet. Ami még jellemző, hogy a fekvés sem pihentető. Akik ilyet átéltek már, arról számoltak be, hogy olyan leküzdhetetlen fáradtságot éltek át, amelyet korábban sosem. Sokszor fordul elő, hogy a megszokott, mindennapi teljesítményt mentálisan nem lehet tartani. Gyakori lehetséges ok, hogy a szív nem képes elég vért pumpálni a testbe. Ilyenkor mindenképp érdemes egy kivizsgálásra bejelentkezni. 

 

 

Hőemelkedés

A hőemelkedés is kialakulhat huzamos ideig fennálló stressz hatására. Habár a hőemelkedés mögött számos ok állhat, pl. fertőzés, gyulladás, de ha ezek kizárásra kerültek, és a tünet továbbra is fennáll, akkor érdemes pszichés okokat keresni a háttérben. A stressz hatására is kialakulhat ugyanis a hőemelkedés, és amíg a szervezet nem érzi úgy, hogy nem kell tovább védekeznie, addig nagy valószínűséggel nem is csökken. Számos vizsgálat és kezelés bizonyította, hogy ha egyéb krónikus eltérést nem találtak a szervezetben, és a vizsgálódás a psziché felé folytatódott, sikerült feltárni lelki okokat. Ezek terápiával, életmódváltással, esetlegesen gyógyszeres támogatással jól kezelhetőek.

Végtagok zsibbadása, izomgyengeség

Azoknak, akik folyamatosan erős stressznek vannak kitéve, többször lehet olyan érzetük, mintha kezük, vagy lábuk zsibbadna, emellett végtagjaikat nehezen mozgatják, izomgyengeség jön létre. 

A zsibbadás formái igen változatosak lehetnek és személyenként eltérhetnek. A végtagoknál korlátozódhat az ujjakra, társulhat hozzá a karok, vagy lábszár zsibbadása akár egy, akár mindkét végtagon. Ezen kívül fej és arczsibbadás, füldugulás is jelentkezhet. Ezen érzetek időtartama lehet igen csekély, amely vissza- visszatér, vagy lehet folyamatos is. A végtagokra irányuló zsibbadás vészhívásnak is felfogható, amely arra figyelmeztet, hogy le kell állni, pihenni kell.

Amennyiben a legyengült immunrendszer helyreállítására nem fordítódik kellő figyelem, akkor az immunrendszer betegségeivel is számolni kell. Ilyenek az immunhiányos állapot, autoimmun betegségek stb. 

A krónikus stressz immunrendszerünkre gyakorolt negatív hatása

Mindenki számára nyilvánvaló, hogy a lelki állapotunk kihat egészségi állapotunkra. A huzamosabb időn át tartó stressz ártalmas az immunrendszer megfelelő működése szempontjából. Aki idegileg kimerült, könnyebben támadják meg a különféle betegségek. A legyengült immunrendszer hatására létrejöhet az állandó fáradtság és tartós kimerültség. Figyelmeztető jel lehet a gyakori nátha és megfázás, sűrűn megjelenő pattanások, herpesz vírus, szemölcsök, székrekedés, allergia, magas vérnyomás.  

Étkezési zavarok

A folyamatos idegesség nem kedvez az étkezési szokásoknak sem. Stresszes helyzetben a gyomor összeszűkül, az éhség érzet nem, vagy csak csökkent formában jelentkezik. Emiatt jelentős fogyás is megfigyelhető, akár viszonylag rövid idő alatt is. Ha az étkezésre szánt időt kávézással, netán cigarettázással ütjük el, és csak este hazaérve eszünk valami rendeset, akkor a tünetek viszonylag rövid idő alatt súlyosbodhatnak.

Megjegyzés

Kiemelten fontos, hogy ha nem is egyszerre, és nem is sokat, de naponta többször eszegessünk.

 

A krónikus stressz pszichikai tünetei, koncentrációs zavarok

Aki folyamatosan nagy nyomás alatt szüntelen feszültségben dolgozik, annál előbb utóbb az állandósult helyzet koncentrációs zavarokat okozhat. A stressz a figyelem funkciók szignifikáns hanyatlását okozhatja. Ez aztán egy lefelé vezető spirál kiinduló pontja is lehet egyben, hiszen ez a zavar a teljesítményt negatív irányban befolyásolja, ami újabb stressz forrásának okozója. A koncentráció zavara tehát egy tünet, a szervezet jelez, és ha hirtelen nagymértékben romlik, vagy állandósul, mindenképp szervi, vagy pszichikai vizsgálatot igényel. 

A krónikus stressz pszichikai tünetei, a felismerés fontossága

Azt általában mindenki érzi, mikor kerül olyan erős, vagy folyamatos stressz hatása alá, amikor már képtelen ezen helyzetek konstruktív, tartós megoldására, és csak szenved és küszködik. Ha a szívünkkel van gond, vagy folyamatos hőemelkedésünk van, sürgős segítséget keresünk, azonban, ha viselkedésbeli, vagy érzelmi tünetek jelentkeznek, észre sem vesszük, vagy külső körülmény hatásának tudjuk be.

Megjegyzés

Megfigyelhető, hogy az érzelmi, lelki egyensúly megtartása, visszaszerzése érdekében nem cselekszünk akkora elánnal és gyorsasággal, mint amikor a testi tünetek is megjelennek.

 

A krónikus stressz pszichikai tünetei, érzelmi labilitás

A testi tünetektől eltérők, de ugyan olyan fontos figyelmeztető jelek az érzelmi tünetek. Ha felmerül olyan viselkedés vagy érzelem, ami nem volt eddig ránk jellemző és most felfigyelünk rá, esetleg környezetünk jelzi vissza, érdemes elgondolkodnunk az okokon.

Ilyen változás lehet a túlzott aggodalom, bizalmatlanság megjelenése, ingerültség vagy dühkitörés, amely jelentősen befolyásolhatja a szociális kapcsolatokat és érzelmi életet. Bizonyos esetekben az aggodalom vezethet problémát megelőző erőfeszítések véghezviteléhez, amelyek segítségével a negatív események bekövetkezésekor már rendelkezünk elraktározott válaszreakciókkal, azonban a túlzott mértékű aggodalom káros.

A krónikus stressz pszichikai tünetei, hangulatváltozások

A hangulatváltozások és örömképtelenség hátterében is meghúzódhat a stressz. A látszólagos lelki nyugalomból hirtelen robbanékony, ingerlékeny hangulat uralkodik el, vagy egyszer csak úgy tűnik, minden ok nélkül a lehangoltság lesz úrrá, vagy a szomorúság indulatba csap át, akár egy érzelmi hullámvasúton.

Hogy mi az oka? A folyamatos elvárások és az ennek kapcsán fellépő nyomás miatt is kialakulhat. Az örömképtelen állapot nem jelent feltétlen betegséget. A depresszió betegség, egy hangulatzavar, a szomorúság pedig csak egy múlékony állapot, egy érzés. A lényeges különbség az időtartam, és az érzelem mélységében van. 

A krónikus stressz pszichikai tünetei, a düh

A stressz érzelmi tünetei lehetnek a düh és az ellenségesség. A düh arra ösztönöz, hogy kárt okozzon, romboljon, továbbá a serkentő gondolkozás, és kalkuláció hiánya jellemzi. A düh erősebb, és antiszociális formája a dühroham. Aki megéli, csőlátást, megnövekedett szívritmust és hiperventillációt érzékelhet. 

A megnövekvő adrenalin szintjének, valamint a véráram oxigénszintjének növekedése a végtagok remegését idézhetik elő. Az ellenségeskedő személy negatív szemszögből vizsgálja a szociális helyzeteket és személyeket. Az adott személy a világra traktálja nézeteit, viszonyulása a valósághoz merev, nehezen változtatható.

A krónikus stressz pszichikai tünetei, túlzott érzékenység, irritáltság, gyakori sírás

A stressz emocionális tünete lehet a túlzott érzékenység, irritáltság, a gyakori sírás. A krónikus stressz hatására könnyebben megsértődhetünk, ártalmatlan megjegyzéseket magunkra nézve sértőnek érezhetünk, könnyebben elsírhatjuk magunkat. A viccelődéseket ilyenkor bántónak élhetjük meg, valamint még a jogos kritikát is nehezen tűrjük ebben az állapotban.

A krónikus stressz pszichikai tünetei, körömrágás

A körömrágás felnőttkorban túlmutat az egyszerű rossz szokás kategóriáján, a körömrágásnak kivétel nélkül lelki okai is vannak. Elég csupán egy stresszes helyzet, egy mélyen elgondolkodtató feladat a tünet kiváltására. A körömrágás látható jele a csak az ujjbegy tövéig érő szabálytalan formájú csipkés köröm. A körömrágás negatív viselkedési forma, egyrészt higiéniás szempontból nem kedvező, másrészt a környezet számára taszító látvány, rossz benyomást kelt az illetőről. A köröm rágása a külvilággal szembeni feszültségek és agressziók külső megnyilvánulása. Agresszív indulatok támadnak fel a személyben, amit nem élhet ki, el kell fojtania vagy szorongás, önbizalomhiány is állhat a háttérben.

Stresszel kapcsolatos viselkedésbeli tünetek, elhanyagoltság

A stressz hatására megjelenhetnek a különböző viselkedésbeli tünetek, mint például az elhanyagoltság, ápolatlanság. A krónikus stressz hatására előfordulhat, hogy már arra sincs erőnk, motivációnk, hogy a mindennapi jó szokásainkat megtartva fogat mossunk, vagy tiszta ruhát öltsünk, fürödjünk. Előfordulhat, hogy érdektelenné válunk abban a tekintetben, hogy egy-egy alkalomra csinosan felöltözzünk, vagy a családtagokat meglepve a otthon egy kinyúlt, igénytelen melegítőben, vagy nappal is pizsamában mutatkozunk, és ki se mozdulunk a lakásból.

Stresszel kapcsolatos viselkedésbeli tünetek, kapcsolati problémák

A krónikus stressz hatására kapcsolati problémák jelentkezhetnek, a meglévő kapcsolati problémák elmélyülhetnek. A hosszú időn át fennálló stressz ingerültséget, haragot, gyors, meggondolatlan reakciókat válthat ki a stresszt átélt egyénből, ami őt is, a környezetét is megterheli. A türelem, a tolerancia a legtámogatóbb közegben is elfogyhat a stresszhelyzetet átélt egyénnel kapcsolatban, a támogatás hiányának átélése újabb stressz forrásként hathat.

Stresszel kapcsolatos viselkedésbeli tünetek, a váratlan hazudozás, önbizalomhiány, túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás, rekreációs drogok

A stressz hatására a váratlan hazudozás tünete is előfordulhat, a problémákat, amelyeket átélünk, letagadhatjuk, az eseményeket más színben tüntethetjük fel. Megjelenhet viselkedésbeli tünetként az önbizalomhiány is, az eddigi határozottság, magabiztosság megkérdőjeleződik, bizonytalanabbakká válhatunk, az énképünk is megkérdőjeleződik. A krónikus stressz további tünetei lehetnek az alkoholfogyasztás, dohányzás, a rekreációs drogok fogyasztása.

Munkahelyi stresszel kapcsolatos viselkedésbeli tünetek

A munkahelyi stressz hatására a viselkedésben változások mutatkozhatnak, melyek figyelmeztető jelek lehetnek. Ilyen jelek lehetnek például: nem tudjuk meghatározni a prioritásokat, nem hatékony az időgazdálkodásunk, feledékenység jellemez, nem megyünk szabadságra, pedig fáradtak vagyunk, munkamániássá válhatunk, gyakran konfliktusba kerülünk feletteseinkkel, munkatársainkkal, nem tudunk a munkatársainkkal együttműködni, elzárkózunk a problémák megvitatásától. Viselkedésbeli tünet ezen kívül a gyakori munkahelyi hiányzás, valamint a hibázás előfordulásának növekedése.

Tipp
Amennyiben a stressz viselkedésbeli tüneteit tapasztaljuk magunkon, érdemes megosztani nehézségeinket az érintettekkel, valamint a hozzánk érzelmileg közelálló személyekkel, és/vagy szakember (pszichológus, mentálhigiénikus, szupervízió kérése) segítéségét igénybe venni.

 

Ebből világosan következik, hogy ez a szint személyenként, sőt az egyénen belül is változik. Függ az élethelyzettől, egyéni körülményektől, pillanatnyi állapottól is.

Az egyedi stresszreakciók kialakulása, a stressz egyéni szintjei

A stresszre adott fiziológiai reakciókkal együtt a pszichológiai reakciók is megjelennek. Egyénenként változik, ki hogyan éli meg a stresszes helyzetet. Már az is kérdés, mi tekinthető stressznek?

Megjegyzés

Általános vélemény szerint az tekinthető stressznek, amit az egyén annak értékel, annak él meg.

 

Példa

Egy korábban balesetet szenvedett személy hevesebben reagálhat a gyorsan hajtó, közeledő autó képére: a korábbi esemény miatt a helyzetet veszélyesebbnek értékelheti (kognitív kiértékelés) és pusztán a gyorsan közeledő autó látványa kiválthatja a korábbi baleset biológiai stresszválaszának lenyomatát (válasz intenzitása, felszabaduló hormonok összetétele, légzés, szívverés). 

 

Az egyedi stresszreakciók, stresszválasz

Az újabb kutatások megállapították, hogy nem alapvető minták alapján dolgozzuk fel a nehéz szituációkat, hanem nagyon különböző válaszokat is mutathatunk. Az, hogy egy adott stresszes szituációban milyen választ adunk, az két folyamat következménye. Az egyik az esemény megtörténtekor a helyzetértékelés (kognitív kiértékelés), a másik az ennek következtében meghatározott biológiai stresszválasz. E helyzetet megelőző korábbi élményeink, emlékeink befolyása kétszeres a helyzetre adott reakciók során. Egyrészt befolyással bírnak a jelen helyzet értékelésére, másrészt a biológiai stresszválasz mintázatában alkotnak egy közvetlen lenyomatot.

Az egyedi stresszreakciók kialakulása, külvilágból érkező ingerek kiértékelése

Ahhoz, hogy világossá váljanak számunkra a folyamatok, célszerű megvizsgálni azt, ahogyan felfogjuk a külvilág ingereit, majd ezekre adunk valamilyen válaszreakciót. A kívülről érkező jeleket érzékszerveink segítségével fogjuk fel, majd ezen érzékszervek csatornáin keresztül bejutó információk alakulnak át belső képpé, ahol kiértékelésre kerülnek.

A kiértékelési műveletet a nagykéreg és a limbikus rendszer végzi. Az, hogy a kiértékelés milyen módon, és milyen mérce szerint megy végbe, az alapvetően függ az egyén előzetes tudásától, szándékától, motivációjától.

A lényeg röviden

Egyazon inger mást és mást jelent a kiértékeléstől függően különböző személyeknek (például vegetáriánusok a húspultot másképp értékelik és a válaszreakciójuk is eltérő, mint a nem vegetáriánus személynek), vagy egyazon személy is máshogy értékelhet ki adott ingert eltérő időpontban, ha változik tudása, szándéka vagy motivációja (egy ismerős nagy kutyája elsőre félelemkeltő lehet, de ha már tudva levő, hogy jámbor, ugyanaz a kép más értelmezést kap). 

 

Az egyedi stresszreakciók kialakulása, helyzetértékelés a korábbi emlékek függvényében

Az adott mérce szerinti kiértékelés eredményeként abban az esetben tapasztalhatunk érzékelhető testi tüneteket, jeleket, ha a belső rendszerünk szerinti minősítés veszélyt, vészhelyzetet állapít meg. Az, hogy a minősítés során mit tartunk veszélyesnek, az alapvetően egyedi, amely korábbi tapasztalataink függvénye. 

Az értékelésekor az agy korábbi emlékekkel hasonlítja össze az aktuális helyzetet, és abban az esetekben értékeli veszélyesnek, ha egy előző hasonló helyzetben az alany nem kapott segítséget, támogatást, vagy nem tudott ellenőrzést gyakorolni az események felett, esetleg számára meghatározó személyek megítélése szerint nem tudná a fennálló akadályokat leküzdeni.

Az egyedi stresszreakciók kialakulása, képzeletbeli kiértékelés, előrevetítés

Azok az élmények, amelyek kellemetlenek, vagy félelemmel teltek, az amigdalában tárolódnak el, amely a limbikus rendszer része. A helyzetértékelésre jelentős befolyással bírnak az itt tárolt emlékek. Az anticipáció vagy elővételezési folyamat funkciója a homloklebenyhez tartozik, amely nagyon jelentős a stresszválaszok milyenségének tekintetében. 

Ennek lényege, hogy egy adott esemény bekövetkezését megelőzően már érzékelni lehet az arra utaló jelzéseket, ennél fogva még az esemény bekövetkezése előtt már megindul egy képzeletbeli kiértékelés és előrevetítés, és a kockázati szint felmérése. Ebből következik, hogy már az esemény bekövetkezése előtt megjelenhet a stresszreakció, ráadásul ennél a folyamatnál a tudatos emlékezésre sincsen szükség a megelőző események vonatkozásában.


Az egyedi stresszreakciók, stresszre adott érzelmi válaszok

A stresszre adott érzelmi válaszok legtöbbször a szorongás, depresszió, fásultság, illetve a harag és agresszió. Ezekhez aztán különböző fiziológiai reakciók egész sora csatlakozik. Ilyenek például az émelygés, étvágytalanság, gyomoridegesség, kapkodó légzés, izomfeszülés, tenyérizzadás, végtagremegés stb.

Biztosan mindegyikünkkel megtörtént már, hogy az úton hazafele sétáltunk, és egy kerítéshez hirtelen odaugrott egy hangosan ugató kutya. Ilyenkor, amennyiben félünk, a kutyáktól hirtelen elugrunk, szívünk gyorsabban kalapál, levegőt is alig kapunk, a bőrünk szinte pezseg, minden szőrszálunk égnek áll. Amennyiben szeretjük a kutyákat, valószínű, hogy kevésbé hevesek a stresszre adott reakcióink.


A foglalkozási és munkahelyi stressz

A stressz és a munkavégzés kapcsolatában a pszichológiai megterhelést, a feladatstressz és a félelmi stressz kapcsolódása jelenti.

Az emocionális munkakörök munkahelyi stressz problémái

A humán szolgáltatások olyan munkahelyek, amelyek kifejezetten azt várják a munkavállalóktól, hogy a kliensek, kollégák, szupervízorok esetében emocionális reakciókat jelezzenek. A munkakör lényeges feladata az emocionális reakciók gyakorlása, amelyek gyakran ellentétben állnak a szakemberek saját aktuális érzelmeivel.

Az emocionális munkakörben a szakember nyilvános archoz kapcsolódó és testbeszédhez kapcsolódó viselkedés magatartás mintát kell, hogy felvegyen a munkahelyén, amelyek megfelelően ülnek a különböző szituációkban. A nyilvános viselkedési display célja, hogy befolyásolja a kliensek és más emberek érzelmeit és viselkedését egy meghatározott irányban. A ’callcenter’-ek alkalmazottainak esetében ez rövid ideig tartó koncentrált viselkedés, ám más szakmákban ez hosszú időn át történő emocionális reakció. A munka nehézségét az adja, hogy az emóciókat igénylő munkahelyeken az érzelmeket szabályozzák, és a foglalkoztató szervezet meghatározza, melyek a szervezetileg elfogadható érzelmek.

 

 

Az emocionális munkakörökben megkövetelik a szemtől szembeni arc és hang kontaktust más személlyel, megkövetelik, hogy az alkalmazott érjen el megfelelő emocionális hatást a kliensben. A munkahelyi vezetés tréningekkel és szupervízióval ellenőrzést gyakorol az alkalmazottak emocionális tevékenysége felett. Az emóciók szabályozásába beletartozik a pozitív és negatív érzelmek kifejezése, olyan emóciók kifejezése, amelyek mögött nincs érzett emóció, az érzékenység mutatása mások problémái iránt.

Az emocionális munka természete

Jelenleg az EU alkalmazottainak 50 % feletti része foglalkozik a szolgáltató szektorban. Az emocionális munka lehet felszíni jellegű (stewardess mosoly) és mély jellegű. Az ápolónők esetében a munkahelyi emóciós szabályozás szerint az arcnak és viselkedésnek optimizmust kell tükröznie, könnyedséget egy súlyos beteg esetében is, még akkor is, ha pesszimizmus és szomorúság rejlik a mélyben. A viselkedési mintát nemcsak a szervezet határozhatja meg, hanem a célok is, amiket a munkás elérni akar, vagy amelyekből előnyt kovácsolhat. Időnként úgy viselkedik, mint aki egyetért főnökével, bizonyos munkakörök megszerzése vagy elismerés kivívása érdekében. A tényleges viselkedés és a megerőltető érzelmi munka negatív egészségi hatásokkal járhat, és rendszeressé teszi a stresszhelyzetet, ami érzelmi disszonanciához vezet. A pszichológiai feszültség következménye a kiégés.

Az emocionális munkakörökben alapvető követelmény olyan napi munkahelyzetek teremtése, amikor a munkavállaló szerepének megfelelően valós érzelmeket mutathat. A megterhelő munkahelyzetek mellett szükség van rendszeres teamértekezletekre, szupervízióra, és támogató hálózatok kialakítására. (Cheung F. Tang F, 201)

Munkahelyi stressz és mentális egészség, munkahelyi jól-lét fejlesztés a 2018.évi brit kutatásokban

A munkahelyi egészség és jól-lét 2018.évi kutatási eredményeiben a stressz miatti munkahelyi hiányzás a hiányzások és munkahelyi vándorlás okai között 60 %-ra emelkedett. Egyre több szervezet adott beszámolót a munkahelyi mentális kondíciók rosszabbodásáról. A kutatásba bevont szervezetek 50 %-ban nőtt a stressz kiváltotta hiányzás egy 1000 főt megkérdező KKV kutatás alapján.

A munkahelyi stressz okai között a munka mennyisége és elosztása (60%), a vezetés stílusa (32 %), a családi és egyéb okok (27%), a szervezet átalakítása (26 %), a határidők és teljesítmény célok (24 %), a munkahelyi kapcsolatok (23%), személyes betegség (22 %), a rosszul vezényelt szervezeti változások 16 %, a munkaidő hossza és elnyúlása (14 %), a közvetlen munkavezető támogatása (12 %), pénzügyi nehézségek (7%), a munka feletti ellenőrzés joga hiánya (7%), a munkahely bizonytalansága (4%), a rossz munkakörök (3 %), a képzés hiánya (3 %), a munkásképviselet hiánya (2%) szerepeltek. A megkérdezett vállalatok 68 %- tett lépéseket a stressz csökkentésére, 85 % a stratégia részéve tette a munkahelyi kockázatok csökkentését, a cégek 81 %-a foglalkozik a munkavállalók jól-léte fejlesztésével.

Munkahelyi stressz a segítő szakmákban Magyarországon

A Kodolányi János Főiskolán 2015-16-ban végzett munkahelyi stressz kutatás számos szakterület stressztényezőit tárták fel. Az egészségügyben dolgozók esetében a saját egészség féltése, és a munkakörre való egészségi alkalmasságnak való megfelelés állnak az első helyeken. A második a társadalmi megbecsültség hiánya, a harmadik a kreditpontgyűjtés és kötelező képzések, a negyedik az eltérő kockázatviselőknek való megfelelés: az orvosoknak, kollégáknak, betegnek és hozzátartozóknak, az adminisztratív kényszernek. 

Stressz forrása az orvosi kommunikációs kultúra fejletlensége, a felvilágosítás hiánya, amit nekik kell megadniuk. Stressz forrása a kötelező minőségbiztosítás, a túlmunka, a kiszámíthatatlan beosztás, a túlhajszoltság, a kiszámíthatatlan munkarend, a traumahatások kezelésének elmaradása.


A szociális munkások jól ismerik saját állapotukat, úgy vélik a munkahelyek figyelnek a munkabiztonságra és egészségre, az aktív gondolkodás és érdekes munka az új dolgok kipróbálása az intézmények részéről támogatott. Problémát jelent a karrier és előrelépés hiánya, munkájuk sikerét az önbizalom és önbecsülés erőssége, a személyiség érvényesülése, és a munkában való önállóság hajtja. A munkahelyek 76 %-a tett a stressz kezelésére intézkedéseket, rendszeres a konfliktuskezelési támogatás. Kiemelt a támogató helyi kapcsolatok fejlesztése, a támogató munkahelyi kapcsolatok kialakítása.

A felmérés kiterjedt még a munkaügyi tanácsadásban dolgozók, a cégek munkaügyes alkalmazottai, a kormányablakokban dolgozók, a közművelődés, a közgyűjteményi szektorok szakembereire. (Hervainé-Folmeg, 2015)

Primer beavatkozások

A stresszcsökkentő lépések között a rugalmas munkaidő és jobb munkaidő-szabadidő egyensúly (69%), a munkatársakat támogató programok (63%), a személyzeti kutatások, fókusz csoport vizsgálatok és az okok feltárása (62%), kockázat és stressz audit vizsgálatok (58%), a menedzserek stresszmenedzsment képzése (48%), a munkatársak stresszmenedzsmentje és a személyes rugalmasság fejlesztése (megküzdés és értelmezés technikák) (44 %), írott stresszpolitikai szabályzat elfogadása (34%), foglalkozási egészségügyesek jobb bevonása (33 %), a teljes munkaerő stresszmenedzsment tréningje (28%), a munkaszervezet megváltozása, a munkakörök gazdagítása (23 %), és Egészségi, Biztonsági Vezetői menedzsment standardok elfogadása 19 %-ban szerepeltek.

Második fokozatú beavatkozások

A mentális egészség problémái miatt megnőtt a hosszú távú hiányzások aránya a Kkv-kban, ezek között a szorongás és a depresszió, ami a stressz kezelésének elmaradására is visszavezethető. A menedzserek nem kellően kompetensek a korai figyelmeztető jelek felismerésében, és nincsenek felkészülve a témát érintő érzékeny viták lefolytatására. Nincsenek megfelelő szakorvosi kapcsolatok, nincsenek az elsődleges, másodlagos és a harmadlagos beavatkozásra kialakult szervezeti politikák.

A mentális egészségi beavatkozások között a leggyakoribbak amunkába való visszatérés segítése alternatív munkahelyekkel (59%), megnőtt odafigyelés a munkatársak mentális egészségére (51%), munkatársi támogatási programok (51 %), tanácsadás biztosítása (49 %), rugalmas munkaidő felajánlása (37%), egészségügyi specialista foglalkoztatása (35%), vezetők képzése a mentális betegségekről (27%), munkatársak ezirányú képzése (26%), elsősegélynyújtás mentális betegeknek (19%), mentális egészség érzékenyítő kampányok (18%).

Harmadik fokozatú beavatkozások

A harmadik fokozat a munkahelyi mentális jól-lét fejlesztése. Ebbe beletartozik:

  • a nyílt diskurzusok támogatása,
  • a mentális betegek hatékony támogatása,
  • aktív promóciós eszközök alkalmazása,
  • a munkatársak tájékozottsága,
  • a felelős vezetők tevékenysége és eredményessége értékelése e tekintetben is,
  • a vezetők felkészítése szenzitív vitákra,
  • a munkatársak informálása az egészségkockázatokról és tünetek felismeréséről,
  • a vezetők képessé tétele a korai jelzések felismerésére. (CIPD, 2018)

A stressz a nyugati modern kultúra tipikus jellemzője. Más kultúrák modernizációja is a stressz megjelenését mutatja. A személyiség egészséges működése kognitív (tudati) és affektív (érzelmi) folyamatokban realizálódik, amelyhez keretet a kultúra ad: a környezeti háttér, a személyiségrendszer, és az életút átmenetei folyamatában kialakulhat az érettebb pszicho-szociális funkcionálás a megküzdés révén.

A stressz a homeosztázis, a szervezeti egyensúly zavara, a külső és belső hatásokra adott speciális válasz. A stressz szisztémás folyamat, készenléti állapot, amelyet az akut vagy krónikus stressz jelzőkkel írnak le. A stresszt kiváltó tényezők a stresszorok. A stressznek vannak biofiziológiai, pszichikai, viselkedési és érzelmi tünetei. A stresszel való megküzdés lehet egészséges és patologikus. A stresszre adott válaszok egyéntől és kultúrától függők.

A munkahelyi stressz a pszichológiai megterhelést, a feladatstressz és félelmi stressz kapcsolódását jelenti. Az egészséges munkahely képes kezelni a pszicho szociális kockázatokat és a stresszt.

A közigazgatásban végzett munka, az emocionális munkakörök speciális stresszproblémákat eredményezhetnek. Az egészséges munkahely kialakítása háromszintű beavatkozási rendszert igényel.

  • Bagdy,E. (1997): Pszichofitness. Animula Kiadó
  • Bauer, J. (2011): A testünk nem felejt. Ursus Libris
  • Klein B., Klein S. (2012): A szervezet lelke. EDGE 2000 Kiadó
  • Kulcsár Zs. (2002): Egészségpszichológia. ELTE Eötvös Kiadó
  • Lovallo, W.R., Thomas, T.L. (2000). Stresszhormonok a pszicho-fiziológiai kutatásban. Emocionális, viselkedéses és kognitív vonatkozások. In: Kulcsár, Zs., Rózsa, S., Kökönyei, Gy. (szerk) (2004). Megmagyarázhatatlan testi tünetek. Szomatizációs és funkcionális stresszbetegségek. Szöveggyűjtemény. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.
  • Atkinson, R. – Hilgard, E. (2005): Pszichológia. Osiris Kiadó